2007. szeptember 27., csütörtök

Ádám előadása

Ádám egyik kedvenc együttese a P.O.D (hát nem is tudom kire ütött zenei stílust illetően...), ami egy hard core - rock zenekar. Biztos van pontosabb leírása a stílusnak, de én ezeknél leragadtam. Szóval már régóta készültem megörökíteni Ádám lelkes rajongását a zenéjük iránt, amit reményeim szerint most ide fel is töltök. Lássátok hát és élvezzétek ahogyan ő!

P.O.D. - Youth of the Nation
P. O.D. - Soundtrack of Matrix Reloaded
P.O.D. - Satellite

2007. szeptember 19., szerda

Ádám úszása

Szeptembertől újraindult Ádám úszása, amit megörökítettünk. Próbáltam feltölteni a kisfilmet, de csak ezt tudtam.

A mellúszásáról is készült felvétel, de amíg nem tudom kisebb formátumba hozni a filmet addig csak képeket közlünk róla:



2007. szeptember 14., péntek

Elsősök avatása


Újabb esemény az Iskolában!


A héten volt az úgynevezett 'elsősök avatása', amely egy fogadalomtételből és játékos versenyből állt, mely versenyen az egész alsótagozat részt vett. Mindenki a saját évfolyamával versengett és ért el 1., 2., 3. helyezést (kvázi mindenki nyert, mert egy évfolyamon 3 osztály van), és eszerint kaptak ajándékot is. Szavak helyett beszéljenek a képek/videók:

Az aulában gyülekeztek a fogadalomtételre




A dolog hivatalos része után következhettek a játékos versenyek. A különböző állomásokon meghatározott pontszámokat lehetett elérni attól függően, hogy ki hogyan teljesítette a feladatokat. Az első állomáson szögeket kellett beverni, de Ádi nem került sorra, úgyhogy nem örökítettem meg az eseményt.










A második állomáson 15 gyereket állítottak szorosan egymás mellé, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el. Zsuzsa néni ötlete volt, hogy Ádi vegyen föl valakit a hátára, így is kevesebb lesz talán a körfogatuk, ezzel ezt a számot meg is nyerte az osztály!




Harmadik állomás - célba dobás. Kislabdával kellett üres sörösdobozokat eltalálni. Itt kissé gyenge volt a teljesítmény, de azért lelkesen szurkoltunk!




Negyedik állomáson egy teniszlabdát kellett egy kanálon egyensúlyozni és így végigmenni egy kispadon. Ez könnyűnek tűnt és mindenki nagyon ügyesen végre is hajtotta a feladatot!







Az ötödik állomáson szintén célba kellett dobni, ezúttal egy kapura erősített hullahopp karikába kellett beletalálni szintén kislabdával, de most mindenki 3x próbálkozhatott. Ádi nagyon jól teljesített itt, 3-ból 2 talált. Hajrá!!!


Az utolsó állomáson focilabdával kellett kapura lőni. Mivel az osztálynak kétharmada lány, így sejthető a találati arány. Ádi potyagólt lőtt, mert nem belsővel hanem rüszttel lőtt, épp hogy becsurgott a kapuba. Élő meccsen biztos gól lett volna, annyira kicentizte a jobb sarokba. A fő, hogy bent van, nem?!



Az eredményhirdetésen megtudtuk, hogy kiváló eredményünk ellenére a pontszámunk 'csak' a harmadik helyhez volt elegendő. Aranyosak voltak a gyerekek, úgy örültek, mintha megnyerték volna a versenyt. Hát épp meg is nyerhették volna, megérdemelték....

Ezzel most már hivatalosan is az iskola elsősei lettek. Gratulálunk!

2007. szeptember 4., kedd

Első és második nap a suliban


Indulás az iskolába!

Kicsit megkésve ugyan, de szeretnénk röviden beszámolni az iskolába indulásról...
Hála Istennek időben sikerült fölkelni, elkészülődni, bepakolni és elindulni, úgyhogy fél nyolc előtt már az udvaron gyülekeztünk. Fél nyolckor becsöngetnek, akkor van sorakozó és együtt megy fel mindenki a saját osztálytermébe. Háromnegyed nyolckor kezdődik az első óra. Szerintem mi a Janival jobban izgultunk érte, mint ő maga...
Furcsa volt, hogy elment reggel fél nyolc előtt és fél négyig csönd volt a lakásban. Jó élményekkel tért haza, aminek rendkívül örültünk. Tudtuk, ha az első nap jól sikerül akkor nyert ügyünk van, sok meglepetés már nem érhet. Ezt az Úr is jól tudta (minő meglepetés) és elrendezte ezt a napot. Másnap is jól sikeredett, akkor már tanultak is egy kicsit, nagyon lelkesen mesélt róla Ádám, úgyhogy ha nem mondta volna is tudnám, hogy tetszik neki.
Nyilván később, ahogy komolyabbá válnak a követelmények meg fog változni a hozzáállása, de ez legyen az imánk témája!

Megörökítettük az indulás pillanatait, íme:



"Nem vagyok benne biztos, hogy most mit is kéne éreznem..."




"Biztos, hogy akarom én ezt?"



Sok sikert drágám!

Anya, Apa, Eszter

Évnyitó


Hát megtörtént!


Pénteken volt Ádám évnyitója. Nagyon csinos volt, nagyon sokan voltunk (több mint 600 diák plusz szülők) és vegyes érzelmekkel távoztunk az eseményről.


Maga az ünnepély jól volt megszervezve, volt egy kis műsor, szokásos köszöntések, bejelentések és ami új volt, megkapták az elsősők iskola jelvényét, amit a nyolcadikosok tűztek föl nekik. Ez nagyon aranyos jelenet volt. A képen látható, ahogy a nagyok befedik a kicsiket...





Ádám - mondanom sem kell - kilógott a sorból, magasságával azt hiszem elnyerte a pol pozíciót a torna sorban:




Legnagyobb meglepetésemre nem az a tanítónénije lesz akivel még tavasszal találkoztunk és beszéltünk meg mindent, hanem egy új, egy fiatal, első osztálya lesz az Ádáméké. Ő az ott a kép jobb felső sarkában virággal a kezében, egyébként nagyon csinos és jó benyomást keltett bennünk.


Mindamellett csalódott voltam, mert nagyon szimpatikus volt az előző tanítónéni és úgy éreztem, hogy tapasztalt, talpraesett, határozott jelenség, aki tud majd mit kezdeni az esetleg rosszcsontoskodó gyereksereggel. Zsuzsa néniben (mert hogy így hívják az új tanítónénit) egyiket sem éreztem röpke ismeretségünk után. Ez persze nem azt jelenti, hogy ügyetlen lenne, vagy hogy nem találná föl magát, de az tény, hogy ez az első osztálya (habár eddig napközizett az iskolában, tehát nem pályakezdő...). Igazából csak az bizonyosodott meg bennem, hogy tényleg az Úrra kell bíznom Ádámot az iskolában, semmit sem tehetek, hogy jobb kezekben legyen, hisz Isten kezében van és ennél jobb helyen nem is lehetne. Az ünnepély után fölmentünk az osztálytermükbe és röviden bemutatkozott nekünk is a gyerekeknek is, pár szót ejtett az első nap eseményeiről, meg arról, hogy szülői értekezlet lesz, aztán vége is volt.

Ádám pózolt még egyet a tábla előtt...



Hazafelé csináltunk egy családi fotót, meg egyet a mamával is:








Hát 'röviden' ennyit az évnyitóról.