Nahát, hogy repül az idő. A legutóbbi bejegyzés óta eltelt egy nyár, sőt az ősz kellős közepe is ránk köszöntött. Csak címszavakban mi is történt azóta...
Vége lett az iskolának, Ádám kitünővel zárt, kapott jutalomkönyvet, oklevelet, sőt még az iskola dicsőségtáblájára is felkerült. Az évzárón sajnos nem tudtunk ott lenni, mert számunkra azonnal elkezdődött a nyári szezon, rögtön egy konferenciával nyitottunk Vajtán. Miután hazajöttünk Ádám egy nyári sport táborban vett részt, amit a triatlon egyesület szervezet (aminek a tagja is). Számára ez volt az első tábor amin részt vett. Nem aludt ott, hanem reggel vittem délután hoztam. Nagyon élvezte, népi játékokat játszottak, agyagoztak, kirándultak, lovagoltak, na és persze mindennap volt úszóedzés. Aktívan pihent a gyerek, de ismét mondom nagyon élvezte. Amint hazajött, már mentünk egy másik konferenciára Vajtára. Ezúttal Eszter volt a soron, hasmenés, láz mégpedig nagyon magas. Szóval tényleg szuper volt a konferencia. Már számítottunk erre, tavaly szintén lázas volt. Mindennek ellenére élveztük a dolgot és helyi orvosokat is nagyon jól megismertük. Hazaérkezés után Ádám elment mamázni egyet Esztergomba egy hétre. Aztán újra együtt voltunk egy kicsit és utána indultunk Balatonra 3 hétre. Ez az éves nyári szabadsága Janinak. A gyerekek nagyon élvezték a fürdést, semmit tevést, kertben szaladgálást, szalonnasütést. Mi az utolsó héten Vajtára mentünk kétszer egy napot, mert Jani vendégtanítóskodott a Pestiek konferenciáján. Jó volt egy kicsit kettesben, mert amúgy a szüleim és a nővéremék is velünk voltak a nyaralás alatt. Ami persze tök jó volt, de mint mindennek, ennek is voltak hátulütői, amit most nem részleteznék. A nagy hír közben érkezett otthonról, hogy anyuéknak sikerült eladni a Kft. házát. Ez számunkra azért igen jelentős, mert ebből a pénzből ígéretet kaptunk, hogy a saját lakásvásárlásunkhoz szeretnének hozzájárulni. Ugyebár imádkozunk már tavasz óta, hogy tudjunk venni egy sajátot, de amíg nem volt semmi készpénzünk, nem tudtunk igazából lépni. Foglaló nélkül nem létezik lakásvásárlás, hacsak nem a rokonodtól vagy nagyon jó ismerősödtől veszel és megbíznak egymásban a felek. Na mindegy, amikor aug. végén hazajöttünk Balcsiról nekiláttunk a nagy lakás keresésnek és találtunk kettőt is. Miután megnéztük őket egyértelműen maradtunk az egyiknél. Szóval, hogy leegyszerűsítsem, szept. 5-én aláírtuk az adásvételit és tegnapelőtt jött az SMS az OPT-től, hogy 9 munkanapon belül elbírálják a hitelkérelmünket. Ez tényleg nagyon le van egyszerűsítve, mert kb. 15 féle papírért kellett szaladgálni itt Tbányán meg Esztergomban, hogy minden szükséges dokumentum be legyen nyújtva ehhez a fajta hitelhez. A lényeg, hogy sikerült és elvileg okt. 9-ig kiderül, hogy megkapjuk-e a hitelt és ha igen akkor mennyit. Reméljük annyit amennyire szükségünk van. Ez talán az utolsó imatéma ezzel a hitellel kapcsolatban. Nem volt problémamentes az egész herce-hurca, de Isten mindvégig hűséges volt.
Van ám másik imakérésem is. Pesztóka lényegében amióta hazajöttünk a nyaralásból egyfolytában beteg. Valami vírust nyalt be az egész család (alul - fölül jött vissza a kaja rendkívül gyors formában és akkor még diszkréten fogalmaztam), még anyukámnak is el kellet jönnie, hogy segítsen annyira le voltunk gatyásodva. Fetrengett az egész család. Főleg a felnőttek viselték nehezen. Szóval Eszter aztán jól volt, aztán egy napra belázasodott, aztán megint jól volt, aztán ment a hasa, diéta, aztán megint jól volt, aztán megint belázasodott, megint ment a hasa, megint diéta, és akkor azt mondta az orvos, hogy vigyek be széklet mintát az ÁNTSZ-be. Hát kiderült, hogy valami szalmonella féle baktérium van benne. Úgyhogy megint diéta plusz antibiotikum, amit csak ma fogok elkezdeni adni neki, mert mindeddig úgy nézett ki, hogy magától kitisztul a dolog, de éjjel megint akció volt. Szóval remélem ezzel most már véget vetünk a dolognak. Szegény amilyen jó húsban volt a nyaralás végére, most olyan kis víknya. Tisztára le van fogyva a folyamatos diéta miatt. Mondanom sem kell, hogy a főtt krumplira/rizsre már rá sem bír nézni. 2 napja adtam neki először egy zsömlét, hát úgy megörült neki, hogy tiszta örömmámorban úszott. Kis húsom annyira éhes volt már, folyton sírva nyitogatta a hűtőt és áhítozott a túrórudi után. Szóval ezért kérnék még imát kedves testvéreim és olvasók, hogy legyünk már túl ezen a mizérián.
Ádám jól van, elkezdte három hete az iskolát. Kicsit nehezen rázódik bele. A figyelme én nem is tudom hol van, de kemény szankciókat kellett bevezetnünk mostanra, mert folyamatosan gond van vele. Hogy nekünk itthon gondunk van vele az egy dolog, de most már a tanítónénik is panaszkodnak, úgyhogy bekeményítettünk a TV és playstation területen. Imádkozunk a hatásért és kitartásért ebben a döntésünkben.
Hát röviden ennyi történt velünk.
Ja, most nézem csak, hogy magunkról nem is írtam semmit. Jani épp Vukováron szolgál. Kedves László testvérünk meghívta őt egy mini konferencia tanításra, este ér majd haza. Amúgy újra tanít a Biblia iskolában, most az Apcselt. Ezenkívül rábízták még a magyar levelező tagozat irányítását, felügyeletét. Ez egy kicsit több időt fog igénybe venni, de nagyon szereti csinálni és még meg is fizetik érte. Ez tulajdonképpen egy imaválasz az anyagi helyzetünkre most, hogy ilyen jó erős a magyar forint. Azon kevesek közé tartozunk akik ennek nem annyira örülnek. A törlesztőrészletünknek viszont jót fog tenni, mert hogy svájci frank alapú lesz. Profitáljunk is már egy kicsit ebből a fene nagy gazdasági fellendülésből....
Én meg .... hát .... nem is tudom mit írjak. Őszintén szólva kicsit nyomaszt ez az elmúlt hónap betegségből betegségbe esése. Elsősorban mint anya aggasztott a dolog, és ehhez még hozzájön a bezártság, mert egy fosós hányós lázas gyereket mégsem visz közösségbe az ember, mégha nem is mindhármat mindig egyszerre produkálta. Nyilvánvaló volt, hogy valami komolyabb bújkált benne, amit nem engedett a lelkiismeretem, hogy másra is akasszak. Szóval kicsit be vagyok fordulva, de úgyhiszem jobb lesz, ha már kicsit kimozdulhatunk.
Volt egy nagyszerű női alkalmunk szeptember közepén. Esztergomból jött hozzánk vendégtanító és egy remekbeszabott kis alkalmat hozott össze az Úr. Jó volt az üzenet, a közösség őszinte, az ima felemelő. Jó volt együtt dícsérni az Urat, hálát adni és közbenjárni egymásért. Áldottak voltunk és imádkozunk folytatásért. Okt. 10-én lesz a következő alkalom, ez ima és dicsőítés. Na meg persze közösség, ami a nőknél oly természetes.
Most már véget vetek a beszámolónak, mert olyan hosszúra nyúlik a bejegyzés, hogy senkinek nem lesz ingerenciája elolvasni. (Mindenki magából indul ki...)
Vége lett az iskolának, Ádám kitünővel zárt, kapott jutalomkönyvet, oklevelet, sőt még az iskola dicsőségtáblájára is felkerült. Az évzárón sajnos nem tudtunk ott lenni, mert számunkra azonnal elkezdődött a nyári szezon, rögtön egy konferenciával nyitottunk Vajtán. Miután hazajöttünk Ádám egy nyári sport táborban vett részt, amit a triatlon egyesület szervezet (aminek a tagja is). Számára ez volt az első tábor amin részt vett. Nem aludt ott, hanem reggel vittem délután hoztam. Nagyon élvezte, népi játékokat játszottak, agyagoztak, kirándultak, lovagoltak, na és persze mindennap volt úszóedzés. Aktívan pihent a gyerek, de ismét mondom nagyon élvezte. Amint hazajött, már mentünk egy másik konferenciára Vajtára. Ezúttal Eszter volt a soron, hasmenés, láz mégpedig nagyon magas. Szóval tényleg szuper volt a konferencia. Már számítottunk erre, tavaly szintén lázas volt. Mindennek ellenére élveztük a dolgot és helyi orvosokat is nagyon jól megismertük. Hazaérkezés után Ádám elment mamázni egyet Esztergomba egy hétre. Aztán újra együtt voltunk egy kicsit és utána indultunk Balatonra 3 hétre. Ez az éves nyári szabadsága Janinak. A gyerekek nagyon élvezték a fürdést, semmit tevést, kertben szaladgálást, szalonnasütést. Mi az utolsó héten Vajtára mentünk kétszer egy napot, mert Jani vendégtanítóskodott a Pestiek konferenciáján. Jó volt egy kicsit kettesben, mert amúgy a szüleim és a nővéremék is velünk voltak a nyaralás alatt. Ami persze tök jó volt, de mint mindennek, ennek is voltak hátulütői, amit most nem részleteznék. A nagy hír közben érkezett otthonról, hogy anyuéknak sikerült eladni a Kft. házát. Ez számunkra azért igen jelentős, mert ebből a pénzből ígéretet kaptunk, hogy a saját lakásvásárlásunkhoz szeretnének hozzájárulni. Ugyebár imádkozunk már tavasz óta, hogy tudjunk venni egy sajátot, de amíg nem volt semmi készpénzünk, nem tudtunk igazából lépni. Foglaló nélkül nem létezik lakásvásárlás, hacsak nem a rokonodtól vagy nagyon jó ismerősödtől veszel és megbíznak egymásban a felek. Na mindegy, amikor aug. végén hazajöttünk Balcsiról nekiláttunk a nagy lakás keresésnek és találtunk kettőt is. Miután megnéztük őket egyértelműen maradtunk az egyiknél. Szóval, hogy leegyszerűsítsem, szept. 5-én aláírtuk az adásvételit és tegnapelőtt jött az SMS az OPT-től, hogy 9 munkanapon belül elbírálják a hitelkérelmünket. Ez tényleg nagyon le van egyszerűsítve, mert kb. 15 féle papírért kellett szaladgálni itt Tbányán meg Esztergomban, hogy minden szükséges dokumentum be legyen nyújtva ehhez a fajta hitelhez. A lényeg, hogy sikerült és elvileg okt. 9-ig kiderül, hogy megkapjuk-e a hitelt és ha igen akkor mennyit. Reméljük annyit amennyire szükségünk van. Ez talán az utolsó imatéma ezzel a hitellel kapcsolatban. Nem volt problémamentes az egész herce-hurca, de Isten mindvégig hűséges volt.
Van ám másik imakérésem is. Pesztóka lényegében amióta hazajöttünk a nyaralásból egyfolytában beteg. Valami vírust nyalt be az egész család (alul - fölül jött vissza a kaja rendkívül gyors formában és akkor még diszkréten fogalmaztam), még anyukámnak is el kellet jönnie, hogy segítsen annyira le voltunk gatyásodva. Fetrengett az egész család. Főleg a felnőttek viselték nehezen. Szóval Eszter aztán jól volt, aztán egy napra belázasodott, aztán megint jól volt, aztán ment a hasa, diéta, aztán megint jól volt, aztán megint belázasodott, megint ment a hasa, megint diéta, és akkor azt mondta az orvos, hogy vigyek be széklet mintát az ÁNTSZ-be. Hát kiderült, hogy valami szalmonella féle baktérium van benne. Úgyhogy megint diéta plusz antibiotikum, amit csak ma fogok elkezdeni adni neki, mert mindeddig úgy nézett ki, hogy magától kitisztul a dolog, de éjjel megint akció volt. Szóval remélem ezzel most már véget vetünk a dolognak. Szegény amilyen jó húsban volt a nyaralás végére, most olyan kis víknya. Tisztára le van fogyva a folyamatos diéta miatt. Mondanom sem kell, hogy a főtt krumplira/rizsre már rá sem bír nézni. 2 napja adtam neki először egy zsömlét, hát úgy megörült neki, hogy tiszta örömmámorban úszott. Kis húsom annyira éhes volt már, folyton sírva nyitogatta a hűtőt és áhítozott a túrórudi után. Szóval ezért kérnék még imát kedves testvéreim és olvasók, hogy legyünk már túl ezen a mizérián.
Ádám jól van, elkezdte három hete az iskolát. Kicsit nehezen rázódik bele. A figyelme én nem is tudom hol van, de kemény szankciókat kellett bevezetnünk mostanra, mert folyamatosan gond van vele. Hogy nekünk itthon gondunk van vele az egy dolog, de most már a tanítónénik is panaszkodnak, úgyhogy bekeményítettünk a TV és playstation területen. Imádkozunk a hatásért és kitartásért ebben a döntésünkben.
Hát röviden ennyi történt velünk.
Ja, most nézem csak, hogy magunkról nem is írtam semmit. Jani épp Vukováron szolgál. Kedves László testvérünk meghívta őt egy mini konferencia tanításra, este ér majd haza. Amúgy újra tanít a Biblia iskolában, most az Apcselt. Ezenkívül rábízták még a magyar levelező tagozat irányítását, felügyeletét. Ez egy kicsit több időt fog igénybe venni, de nagyon szereti csinálni és még meg is fizetik érte. Ez tulajdonképpen egy imaválasz az anyagi helyzetünkre most, hogy ilyen jó erős a magyar forint. Azon kevesek közé tartozunk akik ennek nem annyira örülnek. A törlesztőrészletünknek viszont jót fog tenni, mert hogy svájci frank alapú lesz. Profitáljunk is már egy kicsit ebből a fene nagy gazdasági fellendülésből....
Én meg .... hát .... nem is tudom mit írjak. Őszintén szólva kicsit nyomaszt ez az elmúlt hónap betegségből betegségbe esése. Elsősorban mint anya aggasztott a dolog, és ehhez még hozzájön a bezártság, mert egy fosós hányós lázas gyereket mégsem visz közösségbe az ember, mégha nem is mindhármat mindig egyszerre produkálta. Nyilvánvaló volt, hogy valami komolyabb bújkált benne, amit nem engedett a lelkiismeretem, hogy másra is akasszak. Szóval kicsit be vagyok fordulva, de úgyhiszem jobb lesz, ha már kicsit kimozdulhatunk.
Volt egy nagyszerű női alkalmunk szeptember közepén. Esztergomból jött hozzánk vendégtanító és egy remekbeszabott kis alkalmat hozott össze az Úr. Jó volt az üzenet, a közösség őszinte, az ima felemelő. Jó volt együtt dícsérni az Urat, hálát adni és közbenjárni egymásért. Áldottak voltunk és imádkozunk folytatásért. Okt. 10-én lesz a következő alkalom, ez ima és dicsőítés. Na meg persze közösség, ami a nőknél oly természetes.
Most már véget vetek a beszámolónak, mert olyan hosszúra nyúlik a bejegyzés, hogy senkinek nem lesz ingerenciája elolvasni. (Mindenki magából indul ki...)
